2013. július 12., péntek

Iskolák

   Jelenleg úgy alakult az életünk, hogy hárman járunk 3-féle iskolába. Én egyetemre, Nóri állami általános iskolába, Dani pedig állami középiskolába. Igen, Dani középiskolás lett, azaz High School-ba jár. Ez azért lehetséges, mert itt a születési év alapján döntik el ki hányadikba mehet. Az általános suli 1-7. osztályig tart. Dani a születési dátuma alapján már nem fért be a 7. osztályba, így középiskolás lett. Nóri is ugrott egy évet az otthonihoz képest, így most ötödikes.
   Én 2 hetet jártam eddig iskolába, a gyerkőcök pedig csak egyet. Így csak az első benyomásainkat tudom összefoglalni.

CQU:

    Ez az egyetem, ahova én járok. Ebben a félévben 3 tantárgyat kellett választanom, ezért az órarendem nagyon kellemesre sikerült. Hétfőn egész nap vannak óráim, pénteken pedig csak délelőtt. Első ránézésre ez nagyon könnyűnek tűnik, de mivel ez egy mesterképzés, sokat kell itthon is tanulni pluszban. Szinte minden hétre jut valamilyen beadandó munka, dolgozat vagy online kvíz. Ami nagyon tetszik, az a szervezettség. Saját tanulói portálokon keresztül folyamatos és naprakész információval lát el minket az egyetem. Minden előadás vázlata letölthető vagy megnézhető videón. Így ha hiányzik valaki az óráról, akkor sem marad le a lényegről. Az előző évek vizsgakérdései és megoldásai is hozzáférhetők. Külön tanulási készségeket fejlesztő szakemberek is dolgoznak az egyetemen, akiktől bármikor lehet segítséget kérni. Pl. átnézik és leellenőrzik a beadandó munkákat, majd segítenek korrigálni a hibákat. Egyszóval maximális segítséget kap a tanuló annak érdekében, hogy sikeres legyen az előmenetele. Röviden összefoglalva, nagyon TETSZIK.

Milpera State High School:

  Ez Dani sulija. Igazából a Milpera egy speciális középiskola, ahova főleg olyan gyerekek járnak, akik nem angol anyanyelvűek. A hangsúly itt leginkább az angol nyelv oktatásán van, ezért a gyerekek nem kor, hanem nyelvtudás alapján kerülnek csoportokba. Dani értelem-szerűen a kezdő csoportba került, ahol 2 osztálytársa van. Tehát elég kiscsoportos és intenzív így a tanulás. Az órák reggel 9-től du. 2:45-ig tartanak. Angolon kívül van még matek, művészet, tesi, és számítástechnika is. Nap közben 2 nagyobb (kb 1 órás) szünet van, közte pedig az órák. Házi feladat van, de elég minimális. Ami a legfontosabb, hogy Dani nagyon jól érzi magát, és minden nap új élményekkel jön haza. Hétfőn például golfozni tanultak tesi órán. Újdonság az is számára, hogy busszal kell közlekednie, de ügyesen megoldja a feladatot egyedül. A busz pont a suli előtt teszi lesz, és kb. 15 percig tart az út. Szerencsére kapott a sulitól egy olyan kártyát, amivel ingyen utazhat, ami nagy előny.

Yeronga State School:

   Nóri is reggel 9-től du. 3-ig van suliban, és Danihoz hasonlóan náluk is 2 nagyobb szünetet tartanak a nap folyamán, közte pedig a foglalkozásokat. Hetente 2X van sportnap, amikor hosszabbak a szünetek, és különböző sporttevékenységeket végeznek ( pl sorversenyek, tenisz, stb.) Egyenruha viselése itt már kötelező, ahogy arról már régebben is írtam. Így legalább reggelente nem kell vitatkozni azon, hogy mit kellene felvenni. (egy gonddal kevesebb..) Az osztályban több tanuló van (kb. 20-25) és többnyire angol anyanyelvűek. Nórinak azonban nem számítanak a nyelvi korlátok, szinte első nap már összebarátkozott mindenkivel. Részt tud venni a közös játékokban az udvaron, és legnagyobb csodálatomra érti is a különböző játékok szabályait. Az osztálytársak is nagyon aranyosak és segítőkészek. Az internetről töltöttek le magyar szavakat, bevitték az iskolába, hogy könnyebben megértsék egymást. Tegnap beszéltem a tanárnénivel, és azt mondta hogy látszik mennyire okos Nóri, mert valamilyen matek feladatokat pillanatok alatt megoldott. Csak a nyelv az egyetlen hátráltató, de tanárnéni szerint hamar fel fogja venni a ritmust Nóri. Szerencsére ő is nagyon jól érzi magát. Ma úgy jött haza suliból, hogy kár hogy vége van a hétnek.


   Az iskolákon kívül a tömegközlekedés is nagyon jól meg van szervezve. Hétvégén nagyon kellemes tapasztalatunk volt ezzel kapcsolatban. Gold Coast-ra akartunk utazni vonattal. (kb. 80 km) Az állomáson jöttünk rá a kiírások és néhány kedves járókelő segítsége alapján, hogy hétvégén nem közlekednek a vonatok pályamunkálatok miatt. De mentek buszok (a vonatállomásokon álltak meg), ráadásul INGYEN, kompenzálandó a váratlan változásokat. Amin nagyon meglepődtem, az a buszsofőrök kedvessége volt. Leszálltak a buszról pl. hogy egy nagyobb csomaggal érkező utasnak segítsenek. Minden megállónál megkérdezték az utasokat hogy meddig mennek, és külön szóltak, amikor odaértünk. Sőt, az egyik sofőr még azt is megkérdezte, hogy megfelelő-e a légkondi hőmérséklete. Az állomásokon + 2-3 segítő irányította az embereket az átszállásoknál és csatlakozásoknál. És mindezt 2 napon keresztül, a kb. 1/2 óránként közlekedő járatoknál. El sem tudom képzelni mekkora szervezést igényelt ez a hétvége a vasút részéről. Mindenesetre mindent megtettek azért, hogy minden kedves utas célba érjen, minden különösebb gond és késedelem nélkül.
Szóval minden elismerésem. Már csak ezért a pozitív benyomásért is megérte utazni, ráadásul egy gyönyörű helyre kirándultunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése